Fejezet 2

A Relativitás Harmóniája

天下皆知美之为美,斯恶已;皆知善之为善,斯不善已。
故有无相生,难易相成,长短相较,高下相倾,音声相和,前后相随。
是以圣人处无为之事,行不言之教;万物作焉而不辞,生而不有,为而不恃,功成而弗居。夫唯弗居,是以不去。
Mikor a világ megtudja, hogy a szép szép, akkor a csúf is megjelenik. Mikor mindenki tudja, hogy a jó jó, akkor a nem-jó is létrejön. Mert a lét és nem-lét egymást szüli; a nehéz és könnyű egymást formálja; a hosszú és rövid egymást méri; a magas és mély egymásra támaszkodik; a hang és visszhang egymásra talál; az előző és követő egymást követi. Ezért a bölcs a tétlenség cselekvésével él, és szavak nélkül tanít. Hagyja a dolgokat megtörténni, nem birtokolja őket; cselekszik, de nem ragaszkodik; véghezvisz, de nem tartja magáénak. Mivel nem tartja magáénak, soha nem veszíti el.

Mély elmélkedés

Miről szól ez a fejezet?

A fejezet a dolgok egymásra utaltságát tanítja: minden ellentétpár együtt létezik, és a bölcs elfogadja ezt a természetes rendet anélkül, hogy erőltetné vagy kisajátítaná.

Hogyan kapcsolódik hozzám?

Az életemben ez segít elfogadni, hogy a siker és kudarc, öröm és szomorúság összetartoznak; nem kell ragaszkodnom egyikhez sem, mert a harmónia a kettő között van.

Mit tegyek ma?

Ma, ha konfliktusba kerülsz, tarts szünetet, és nézd meg, hogyan függ össze a te álláspontod a másikéval – keresd a közös nevezőt ahelyett, hogy győzni akarnál.

Kapcsolódó fejezetek

Az én elmélkedésem

Mit inspirál benned ez a fejezet? Hogyan alkalmazod?

Kérdezd Laotzut erről a fejezetről Teljes beszélgetés →